Hazugságok...
Titkok... Az emberek szörnyen bonyolultak. Ki igazodik ki a
történetek katyvaszában? Mit illik és mit nem? A beilleszkedésnek
ára van. Annak aki a magányhoz szokott igen nagy erőfeszítés
megfelelni egy társaságnak és szörnyen fárasztó. De cserébe
nem vagy magányos egy röpke időre. Hol jön el az a pont mikor
elveszíted önmagad? Mikor szűnik meg az én és mikor veszi át
azt a kollektív tudat? Ne felejtsd el, hogy te is ott vagy, mert a
tükörképed megmarad és nem titkolózhatsz!
Egy aprócska kis remény, mely szertefoszlik. A türelem játék. Valami, ami látszólag elkezdődik aztán mégsem. Az egész kilátástalan. A kiszolgáltatottságban rejlő fájdalom. Nőnek lenni... Ez a blog lesz a tárháza a kusza gondolatoknak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Öngyónás
Nem titkolt vágyam, hogy egyszer szeretnék egy romantikus ponyvaregényt írni. Csak-hát valamiért nem áldott meg az Isten engem a vaksággal. ...
-
Nem titkolt vágyam, hogy egyszer szeretnék egy romantikus ponyvaregényt írni. Csak-hát valamiért nem áldott meg az Isten engem a vaksággal. ...
-
Amikor X szereti Y-t, de Y Z-t szereti, Z viszont Sz -t preferálja, Sz pedig X- et... E zt hívják „klasszikus körbeszeretés” eseténe...
-
Egy nő termékenysége bizony szavatos. És teszem azt, ha a harmincas éveid közepén jársz akkor bizony már nagyon is ketyeg az a bizonyos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése