A
dolgok, amiket másokért feladtál tüskeként élnek benned tovább.
Mert az ember igenis önző, alkalmazkodásra kevéssé képes lény.
Ott marad benned a fájó érzés, hogy "mi lett volna, ha...".
De a múlt meg nem változtatható. Döntéseid terhét egy életen
át cipeled.
Egy aprócska kis remény, mely szertefoszlik. A türelem játék. Valami, ami látszólag elkezdődik aztán mégsem. Az egész kilátástalan. A kiszolgáltatottságban rejlő fájdalom. Nőnek lenni... Ez a blog lesz a tárháza a kusza gondolatoknak.
2018. szeptember 13., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Öngyónás
Nem titkolt vágyam, hogy egyszer szeretnék egy romantikus ponyvaregényt írni. Csak-hát valamiért nem áldott meg az Isten engem a vaksággal. ...
-
Amikor X szereti Y-t, de Y Z-t szereti, Z viszont Sz -t preferálja, Sz pedig X- et... E zt hívják „klasszikus körbeszeretés” eseténe...
-
2019.06.05 Lehetséges, hogy nem foglak mindig szeretni és nem tudom, hogy te valaha szeretni fogsz engem. Jelenleg nem érzem, hogy...
-
Pszichológiát tanulni nehéz. Megterheli a testem és a lelkemet is. A tanulással töltött idő alatt nem jut időm rendszeresen enni, és m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése