Köd

Többnyire jobban szerette a hajnal hideg fényeit.. de ez a mai hajnal csalóka mert szinte rózsaszín volt az ég... a vonata keresztül futott a vatta szerű ködön és valahogy eszébe jutott Szami. Szami és a kijelentése miszerint ők ketten arra születtek, hogy a következő életben férj és feleség legyenek és valahogy túléljék ezt az életet. Igen különös kijelentés egy férfitól akit pár héten belül pappá szentelnek mondhatom, de egy romantikus lélek számára ezek a szavak valóságosnak hatottak. Belekúszott a fejébe a gondolat, hogy lehetséges volna e, hogy a férfi szavai megpecsételték az életét? Hogy minden baj forrása ez az ember lenne? Az ember aki megátkozta az életét. Egy pap. Elmerengett azon, hogy ha valóban létezik lélek vándorlás és ha valóban lelki társak vajon az előző életben is ismerték e egymást? Vajon mi bűnt követhettek el, hogy ebben az életben az a sorsuk, hogy csak egy röpke időszakra találkozzanak? És vajon mennyire kell szenvedniük ebben az életben, hogy a következőben boldogok lehessenek? De ezek a gondolatok hamar tovaszálltak könnyedén akár a kora nyári köd. Egy pillanatra még a tájat fürkészve megkérdezte, vajon gondol e rá még Szami, vagy ő emléke is a ködbe veszett. A vonat lassan kiért a mennyországnak ható fehérségből és a gyenge nap langyosan elkápráztatta szemét. Az agyán úrrá lett a nyomott fáradtság és behunyta a szemét.